A Couchsurfing sem volt benne az eredeti tervemben, ahogy az utazás és a stoppolás sem. Igazából az Üzbegisztáni utam szervezése közben gondoltam, hogy beírom Groznijt a Couchsurfing keresőjébe és nagy meglepetésemre több, mint 150 találatot adott ki.

Felvettem a kapcsolatot azokkal, akik már sok referenciával rendelkeztek, csupán azért, hogy többet megtudjak a helyi viszonyokról. Majd miután a referenciák annyira pozitívak voltak, hogy Daniillel úgy döntöttünk mi is kipróbáljuk milyen Csecsenföldön Couchsurfingelni.

Nagyon szerencsések voltunk, mert Csecsenföld leghíresebb Coucha fogadott bennünket, név szerint B. Abdullah és a 4 éves unokahúga Kamilla, aki ha csecsenül beszéltek hozzá, akkor oroszul válaszolt és ha oroszul, akkor csecsenül.

Abdullah családi háza a háborút nem vészelte át, ami megmaradt belőle, azt szétszedték a katonák, amíg ő és családja Ingusetiában tartózkodott. Most új házban laknak, aminek az építési munkálatai még ma is folynak, úgy ahogy az egész város is folyamatosan épül.

A csecsen háború alatt elveszett egy nemzedék. A harcok ellehetetlenítették a kamaszok, egyetemisták életét. Abdullah csecsen és angol nyelvet tanult a Csecsen Állami Egyetemen, de abba kellett hagynia az egyetemet 1999-ben. Tanulmányait Pyatigorszkban kezdte újra, angol-francia és turizmus szakon.

Miután Abdullah lediplomázott, visszatért Groznijba, ahol először a Vöröskeresztnél dolgozott, majd tanári pályára lépett. Ma már a Britannica-Groznij Nyelviskola igazgatója és iskolaidőben minden odatévedt turistát örömmel lát az iskolában.

Abdullah nagy álma, hogy az iskolai és a városi könyvtár idegen nyelvű könyvgyűjteményét kibővítse, ezért minden vendégétől csupán egy idegen nyelvű könyvet kér ajándékba, de az sem kötelező. Én sem készültem ilyen ajándékkal, mert ez az apró kérése elkerülte a figyelmemet, de szerencsére nálam volt A kisherceg története, méghozzá angolul, amit valamiért végig magammal cipeltem. Mint kiderült Abdullah különösen megörült a könyvnek, ugyanis Pyatigorskban Antoine de Saint-Exupéry munkásságáról írta a szakdolgozatát.
Nem hiába, véletlenek nincsenek....

Bár lehet, hogy a távolból olvasva teljes őrültségnek tűnik a csecsenföldi couchsurfingelés, de ha egy kicsit közelebb kerültök a régióhoz, rájöttök, hogy mégsem olyan zord, mint amilyennek azt a híradásokból ismerjük.
Bevallom őszintén a politikával egyáltalán nem foglalkoztam Csecsenföldön, mert arról szól minden híradás. Mindenki tudja ki az a Kadyrov és milyen politikát folytat. Én azért mentem Csecsenföldre, hogy megismerjem azokat, akik nem kerülnek bele a híradásokba, akik Kadyrov mellett nem jelennek meg a Times vagy a Forbes címlapjain. Engem az egyszerű emberek érdekeltek, akik a lakosság 80%-át teszik ki és akik az elszenvedői a csecsenekről kialakult sztereotípiáknak.